Mi legyen a neve?
Végül is kimentem Németországba, rájöttem, hogy azért nem tudtam meggyógyulni, mert a bölcsességfogam mögötti tasak folyamatosan gyulladásban tartotta a szervezetem. Szoktam nyomkodni, de azt hittem, begyógyult, de nem így lett. Miután észre vettem, sokkal jobban kezdtem lenni, és ki tudtam menni hétfőn.
Mivel kint is oldottam, elég sok energiám elment, de most már teljesen jól vagyok. Ez a kedves ismerősöm lánya látó és nagyon érdekes dolgokat tudtam meg tőle, de igazából csak megerősített hitemben. Teljesen ez az utam, amit most csinálok és sikeres is leszek, noha még nagyon sokat kell tanulnom, hiszen az egész élet erről szól. Furcsa dolgokat éreztünk, mintha egymásra lettünk volna csatlakozva, egymás érzéseit éreztük. Nagyon érdekes volt. 
Még sok mást is mondott, de majd idővel beszámolok róla, mert hamarosan jönni fognak. Mondjuk, ez a gyógyulást segítés (nem gyógyítás), ösztönösen bennem van és egyre finomodnak az érzékeim, csak sokszor nem tudom hová rakni a dolgokat, olyan furcsa. Ránézek egy emberre és látom őt minden problémájával együtt, be tudom jól saccolni, hogy mivel van gondja, meg sem kell igazán szólalnia hozzá. Imádom a hibakeresést, amikor elindulunk egy tünettől és megtaláljuk az okát, a miérteket…az annyira izgalmas!
A nagy javítani valóm magamon jelenleg a kommunikáció. Úgy kommunikálok, ahogy elvárom, hogy azt velem tegyék, ezért túl őszinte vagyok, ami nagyon tud fájni sok embernek. Nem vagyok elég diplomatikus, illetve nem voltam, de most már sokat figyelem magam és nagyon dolgozom rajta. Én szeretem, ha a képembe vágják, hogy hol a baj, mit csinálok rosszul, más viszont nem, ezért sokkal finomabban kell tálalnom, de úgy, hogy mégse ferdítsem el az igazságot. Ez most nagy kihívás, mindig is ilyen voltam, mert anyu meg épp az ellenkezője, hát itt az ideje, hogy letegyem ezt a dacviselkedést!
Azért egész jól alakulok. Most a turkálót fedezem fel magamnak, és tényleg találni jó dolgokat… Öttevényt is pofozgatjuk, minden nap egy kicsit, mindig egyre jobban néz ki… nem stresszelünk. Zsolti is egyre jobban beadta a derekát az oldásokra, mert találtunk célokat, hogy mire dolgozzunk együtt, most ebben segítem őt is.
Szép az élet! Tegnap a Városligetben voltunk a bornapokon, most a száraz fehér borokat iszogattuk, egy kis váltás a száraz vörösről, volt zene is, jó volt a jelenben lenni és önfeledten táncolni. Tényleg olyan igazi szabadnak éreztem magam, nagyon jó érzés…
Vannak új ötleteim, úgy hogy átírom kicsit a honlapomat, csak még ki kell dolgoznom, de hamarosan megcsinálom.
Szép napot mindenkinek!
Üdv.
